Szécsi Pál idézet

Ha meg tudnád tenni, hogy ébren is álmodj, rózsaszínben látnád az egész világot. Ha álmodni tudnál, megvigasztalódnál mindenért, bármiért. [Részletek]

Két összeillő ember Fénylő, tágra nyíló szemmel. Figyeld, elakad a hangunk! Istenem, hát mi vagyunk! Két fénysugár a ködben, Jöttél akkor, és én jöttem. Végre megláttalak... [Részletek]

Ne félj az elválástól! A távollét olyan, mint a szél. A kis tüzeket kioltja, a nagyokat fellobbantja. [Részletek]

Keserű a bánat, keserű, de elfojtom én, Valahol még vár egy kis remény. [Részletek]

Az ember él, s csak annyit tud Istenről, mint egy távoli, nagyon hatalmas uralkodóról, akit tisztelni tartozik ugyan, de nincsen hozzá személyes köze. Egy napon megismerkedik Vele. A mi... [Részletek]

Ha férfiakról van szó, miért borul sötétség az agyunkra, amikor épp ilyenkor igyekszünk világosan látni? [Részletek]

Korszerű önvédelmi fegyver vállról indítható rándítás. [Részletek]

Az érzelmek, akár az öröm, akár a szomorúság, a szeretet vagy a büszkeség annyira mélyről fakadnak, és olyan élesen, hogy végül ott maradunk meztelenül, védtelenül. [Részletek]

Annyiszor játszottam a boldogot, most végre boldog lehetnék, nyugtalanul figyelem magamat, vajon mi hiányzik még, (...) s a boldogot csak játszani lehet, és az élethez ennyi is elég, az... [Részletek]

Néha a sebhelyek tesznek minket azzá, akik vagyunk. [Részletek]

Ne menetelj a menetelőkkel! Ne állj be semmiféle csoportba! Csak tulajdon vércsoportodhoz tartozzál! (...) A Föld kihunytáig, a csillagok ellobbanásáig, a világok végezetéig. [Részletek]