Szergej Vasziljevics Lukjanyenko idézet

A félelem a nem tudásból fakad. Ez az egyetlen félelem, amit megengedhetünk magunknak. De amit tudsz, amit ismersz, attól nem kell félned. [Részletek]

Te egymagad vagy, én is egymagam vagyok. Mindannyian és mindörökre egymagunk vagyunk, akárhány öntelt, eleven lény tartozzon is egy fajhoz. Mindegyikünk önmaga civilizációja. A tulajdon... [Részletek]

Hasztalan dolog rimánkodni a napfénynek, hogy kukkantson be a sötét szobába. Egyszerűbb ablakot nyitni. Vagy villanyt gyújtani. [Részletek]

- Jó ott? - Rossz ott (...). Gyakrabban rossz, mint jó. De nem ezért szeretünk valamit. [Részletek]

Minden elolvasott könyv egy újabb megélt élet. [Részletek]

Elég egy időre megfosztani az embereket valami primitív, de elengedhetetlen szükségletük kielégítésétől. Majd nagyúri gesztussal visszaadni. Szeretetük irántad őszinte és valódi lesz. [Részletek]

- Papa, érdekesek a városok? - Szerintem nem túlságosan. - Akkor miért építenek az emberek városokat (...)? - Félnek a magánytól. (...) - A városban nincs magány? - Ott van csak... [Részletek]

Minden olyan végtelenül idegen. Ifjú valék, aki arra ébred, hogy aggastyán, sőt már síremlékét is belepte borostyán. De ne búslakodjatok, édes feleim, az élet már csak ilyen: fele... [Részletek]

Légy jó hallgató, és ösztönözz másokat is arra, hogy önmagukról beszéljenek! [Részletek]

Ez a mi otthonunk, hogy legyen honnan elfutni, és legyen hova visszatérni. [Részletek]

A tűz nagyon jó szolga, de igen rossz úr. [Részletek]

Ne higgye, hogy ha nemlétezőnek tekinti őket, egész életére megmenekül a szomorú dolgoktól. [Részletek]

Elveszíthetjük azokat is, akiket szeretünk, és azokat is, akiket nem kedvelünk. Úgy érzem, törekednünk kell, hogy azok közé tartozhassunk, akiket szeretnek és sajnálnak, ha egyszer ránk... [Részletek]

Mindig van olyan, aki marad, és olyan is, aki elmegy. Ez másokkal is így van. Ha senki sem tenne semmit, csak azért, mert fél az elválástól, mi lenne? (...) Embernek lenni azt jelenti, hogy... [Részletek]