Szilágyi Domokos idézet

Akit sorsa meg akar tartani: síriglan - reményben ég el. Akit sorsa el akar veszteni: megveri tehetetlenséggel. [Részletek]

Az ég lassan elborul, súlyosan alszik a kék. Ugye, nem lesz háború? Ugye, foglak látni még? [Részletek]

Gyűlöllek, mert, mint kenyérbe a kés, úgy hasít belém a fölismerés, [Részletek]

Sajnálhatod a hímnős fajokat - kettős: tehát kettőzött magányukért, kik sosem tudják fölfogni, hogy az élet, - mert hisz meghalunk - a reménytelenül szeretett: egymásra-utaltság... [Részletek]

Semmi sincs hiába: a természet nem pazarol, s ha pazarol is: szükségszerűen. [Részletek]

Mert egyre inkább bennem vagy: mindjobban fáj, ha nem vagy itt. Félszív, félszem, félszó - a fájás egész csak, s a félsz, hogy a világ nélkülem vidít-szomorít. [Részletek]

Várlak, mert tudom: visszajössz; visszajössz, mert tudod, hogy várlak. [Részletek]

Egyre jobban felmelegszik a Föld, mintha csak belázasodott volna, és mintha végre egyszer és mindenkorra le akarná prüszkölni magáról azt a sok és egyre csak sokasodó emberi bacilust, aki... [Részletek]

Az emberek ostobák. Vagy annyira önteltek, hogy azt képzelik, sosem kapják el őket. [Részletek]

Mindenki a maga módján álmodja meg az életét. [Részletek]

A nők csodálatosak (...). Mintha semmi sem hatna rájuk. Itt vagyok én, aki úgy érzi, mintha kifacsarták volna a lelkét, s úgy nézek ki, mintha a testem napokig vízben ázott volna (...).... [Részletek]

A szent szellő mindenkit megérinthet: szép rezgések mindenki lelkében keletkeznek, de nem mindenki tudja vászonra, kőre, papirosra marandósítani. Csak a művész! A művész, az igazi... [Részletek]

A szerelem a létezés bora. [Részletek]

Lehet, hogy a teljes közömbösség nem a belső békét teremti meg, hanem az emberben szunnyadó gonoszságot szabadítja fel? [Részletek]