Tisch Ferenc idézetek

Ha félek, magamhoz húzom a félelmem tárgyát. Megjelenik. Azzal festem a falra, hogy elgondolom, hogy teret engedek neki, hogy az aggodalmammal, a pesszimizmusommal magam éltetem. [Részletek]

Miért kellene azt gondolni, hogy az élet mozdulatlan állandóság? Ki mondta, ki ígérte azt, hogy a földi élet örökérvényű fénykép? És ha senki, akkor miért hisszük azt róla? És... [Részletek]

Minden pillanatban ott a lehetőség az újra, a szebbre, a magasabb rendűre. Mindenkor én döntöm el, meglátom-e a pillanatban a benne rejlő végtelen lehetőséget. [Részletek]

Mindig tudunk annyit önmagunkról, hogy megmagyarázzuk, miért nem lehet változtatni az életünkön. [Részletek]

Semmi sem áll csak úgy, önmagában a világban. A legnagyobb kínok közé keveredik a nevetés, a vigasz, a hit, a fény, a szeretet. Minden fényben ott az árnyék, az árnyékban a fény. [Részletek]

Sok beszélgetésem telt azzal, hogy megmondták, ki a hibás. Azt mondták, a hitetlenek miatt, a hívők miatt, a zsidók miatt, a cigányok miatt, a németek miatt, az oroszok miatt, az amerikaiak... [Részletek]

Sok emberrel beszéltem, sok embertől tanultam. Kitől így, kitől úgy. Volt, aki bölcs volt, nagy tudású, számokat és adatokat mondott, könyvek voltak körülötte, és tanulmányok. Volt,... [Részletek]

Sokszor azt gondoljuk, hogy életről és halálról odafent, a fejünk felett döntenek, elhisszük, hogy az egyén súlytalan. Ha így teszünk, éppen emberlétünk teremtő erejét vitatjuk el... [Részletek]

Tudat alatt talán egy esti hírműsorban reménykedünk, ahol bemondják, hogy beállt a világbéke, nélkülünk is helyrejött mindaz, amit mi magunk teremtettünk. Közben pedig félünk, mert... [Részletek]

Van gondolat, ami lehúz, és gondolat, ami felemel. [Részletek]

Van, hogy a segítő valóban segít, és van, hogy léte rászorulót teremt. [Részletek]

Vannak emberek, akiknek jelenlétében feltöltődöm, és mások, akik teljesen lemerítenek. [Részletek]