Tóth Árpád idézetek

Ne nézd tovább, beteg vággyal ne nézd őt, Aki másért olyan szép, nem teérted, Hisz maholnap elfárad ifju térded, S gyakran hajtod már kezedre nehéz főd: Nem vár öröm, ha eddig... [Részletek]

No, most azért is bosszut állok! Tényleg bosszúra lázadt, Felheccelt egy éjszaka minden Bontás alatti házat: Inogjatok, bomoljatok, Dűljetek be legott, Lássuk, hogy tetszik az uraknak Az... [Részletek]

Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, Mint egymástól itt a földi szivek! A Sziriusz van tőlem távolabb Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? [Részletek]

Ó, nem bánt engem asszonyság meg lányság, Nagy problémák csomóját nem kötém, Nem bánt a vallás, a papok, misék: Csak valami nagy... Egyedüliség... [Részletek]

Pihenj, szerelmem! nézzenek a boldog Élők, mint nyugszol némán, hófehérbe, Tündérmeséim édes Hófehérje. [Részletek]

Pihenjünk. Takarómon pár papírlap. Elakadt sorok. Társtalan rimek. Megsimogatom őket halkan: írjak? És kicsit fájón sóhajtom: minek? [Részletek]

S ajkad lezártam egy oly hosszú csókkal, Hogy addig mennybe értünk, s angyalok Kacagtak ránk az égi balkonokról... [Részletek]

S csak úgy viszlek szivemben, mint tárcámban egy képet, Mit futó pillanatra s csak nagyritkán lehet, Hogy megcsókoljam én, titokban elővennem. [Részletek]

S egy este majd, míg úgy mered sötéten Rám sok nyűtt emlék, mint hol búsan éltem, Tört bútorok az olcsó, vak szobákban, Lelankad lelkem karja bánatában, A kincs kisiklik ájult ujja... [Részletek]

Szeszélyes, bús ajándék E rímes, furcsa játék, Ó, zokog, bár negédes - Fogadd szivedbe, édes! [Részletek]

Szívem virágit nyújtom át itt, S kívánom szívből igazán: Az Isten éltesse sokáig Az én jó, kedves jó Apám! [Részletek]

Szólongatom olykor magam: be szépek A föld csudái, látod, bús nomád? Miért hát mindig bánat a komád, És sóhajszéllel bélelt halk beszéded? [Részletek]

Tán fáj a csillagoknak a magány, A térbe szétszórt milljom árvaság? S hogy össze nem találunk már soha A jégen, éjen s messziségen át? [Részletek]

Tán mind elpusztulunk, s az elcsitult világon Csak miriád virág szelíd sajkája leng: Szivárvány lenn a fűben, szivárvány fenn az ágon, Egy néma ünnepély, ember-utáni csend, Egy boldog... [Részletek]