Tóth Olga idézetek

A táborban mindig úgy érzem, hogy más vagyok. És amikor elindulok hazafelé, sokkal élesebb a különbség az otthon és a máshol között. [Részletek]

Az iskola menedék, biztonság, győzelmi dobogó. Nincs olyan nap, hogy ne érezném: vagyok valaki. [Részletek]

Én legszívesebben egy erdő közepén vagy egy tanyán élnék. Távol mindenkitől. Csak akkor mennék emberek közé, ha nagyon muszáj lenne. Sohase muszáj annyira. [Részletek]

Én olyan jelentéktelen vagyok! És jelentéktelen az egész életem. Azért is szeretek olvasni, mert akkor bárminek elképzelhetem magam. Persze nem királykisasszony vagy ilyesmi szeretnék... [Részletek]

Ezen mindig csodálkozom, hogyan lehet valaki, aki különleges, éppolyan, mint a többi. [Részletek]

Ha valamit akarok, egy csomó olyasmit is meg kell tennem, amihez semmi kedvem. Mint mikor meg kell enni a főzeléket, hogy megkaphassam a süteményt. [Részletek]

Ismételgetem a szót: idegösszeomlás. Kimondva olyan emelkedett, irodalmi. Pedig amit érzek, az egyszerűen csak zavarodottság, káosz és kudarc. [Részletek]

Legszívesebben világgá mennék. Mintha lakna valaki a testemben, egy másik ember, egy szellem vagy valami ilyesmi, aki egyre csak ki akar törni. Teljesen más arcot szeretnék, és más testet.... [Részletek]

Megmaradt a hó, majdnem térdig ér. Figyelem magam mögött a nyomaimat, majd próbálok hátrafelé járni és ugyanoda lépni. Mintha csak elmentem volna, de visszafelé sose jönnék.... [Részletek]

Pontosan értem, hogy a bajok elrejtése hazugság. Nagyon utálom, hogy úgy kell tennem, mintha egy tökéletes család tökéletesen boldog gyereke lennék. Azt gondolom, ha felnőtt leszek, én... [Részletek]

Segítséget elfogadni szégyen. Kérni még nagyobb. [Részletek]

Sokat olvasok, és sokat tudok. De a fontos kérdésekre nincs válasz a könyvekben. [Részletek]

Sokkal jobb, ha nem nekem kell kimondani a rossz dolgokat. [Részletek]

Sose tudom, mikor van az a pillanat, amikor eldöntök valamit. A gondolataim homokszemek egy homokórában. Peregnek, peregnek, és amikor az utolsó szem is letelepszik a domb tetejére, egyszer... [Részletek]