Umberto Eco idézet

Az ember kösse meg a kezét, csakis így eresztheti szabadjára a képzeletét. [Részletek]

A távollét olyan a szerelemnek, mint a szél a tűznek: a kicsit eloltja, a nagyot még nagyobbra lobbantja. [Részletek]

A halál a vándor megnyugvása, minden fáradozás vége. [Részletek]

A könyvek mindig további könyvekről beszélnek, és minden történet egyszer már elmesélt történetet mesél el. [Részletek]

Nem biz­tos, hogy az fej­lő­dés, ha minden­áron elő­re­ tö­rünk. [Részletek]

Ahhoz, hogy belássuk: a körülöttünk levők (mind az ötmilliárdan) hülyék, kifinomult és ravasz munkára van szükség. Ész és kitartás kell hozzá. Ne kapkodjunk. Szép lassan, de... [Részletek]

A könyvek nem ritkán a könyvekről szólnak: olyan, mintha egymás között beszélgetnének. Ennek fényében a könyvtár számomra mindennél izgatóbb volt. A hosszú, évszázados mormogás... [Részletek]

Ha nem szerethetlek félelem nélkül, akkor nem merhetlek szeretni. [Részletek]

Az emberek nem élhetnek másként, csak egymás oltalmában. [Részletek]

De nem akarta mohó kortyokkal kiüríteni az élvezet poharát, amikor lassan is szürcsölgethette. [Részletek]

Paradoxon, de aki keveset tud, általában nem akar többet tudni, aki viszont többet tud, még többet akar tudni. [Részletek]

Keresni valamit annyi, mint hinni a létezésében. [Részletek]

Minden nagy hiba elkövetése során valahol félúton van egy pillanat, amikor még vissza lehet fordulni és talán még jóvá is tenni. [Részletek]

Ha megéred a 100 éves kort, nyert ügyed van. Nagyon kevesen halnak meg 100 éves koruk után. [Részletek]