Umberto Eco idézetek

A halál a vándor megnyugvása, minden fáradozás vége. [Részletek]

A könyvek mindig további könyvekről beszélnek, és minden történet egyszer már elmesélt történetet mesél el. [Részletek]

A könyvek nem ritkán a könyvekről szólnak: olyan, mintha egymás között beszélgetnének. Ennek fényében a könyvtár számomra mindennél izgatóbb volt. A hosszú, évszázados mormogás... [Részletek]

A távollét olyan a szerelemnek, mint a szél a tűznek: a kicsit eloltja, a nagyot még nagyobbra lobbantja. [Részletek]

A világmindenséget nem csupán a sokféleségben rejlő egység teszi széppé, hanem az egységben rejlő sokféleség is. [Részletek]

A zseni húsz százalék inspirációból és nyolcvan százalék perspirációból (izzadságból) tevődik össze. [Részletek]

Ahhoz, hogy belássuk: a körülöttünk levők (mind az ötmilliárdan) hülyék, kifinomult és ravasz munkára van szükség. Ész és kitartás kell hozzá. Ne kapkodjunk. Szép lassan, de... [Részletek]

Aki be akar lépni ebbe az apátságba, hogy hét egész napon át benne éljen, annak tessék elfogadni az itteni életritmust. Akinek ez nem sikerül, annak a könyv többi részét sem sikerülne... [Részletek]

Az álom írás, az írás pedig sokszor nem más, mint álom. [Részletek]

Az egykori "rózsa" csupán név, puszta neveket markolunk. [Részletek]

Az elbeszélő prózában a lélegzés nem a mondatoktól, hanem nagyobb egységektől, események ütemétől függ. Az egyik regény piheg, mint a gazella, a másik fújtat, akár a bálna vagy az... [Részletek]

Az ember kösse meg a kezét, csakis így eresztheti szabadjára a képzeletét. [Részletek]

Mi a szerelem? Semmi sincs a világon, sem ember, sem ördög, sem semmi, amire annyi gyanakvással tekintenék, mint a szerelemre, mert az minden másnál jobban beleveszi magát a lélekbe. Nincs... [Részletek]

Nem biz­tos, hogy az fej­lő­dés, ha minden­áron elő­re­ tö­rünk. [Részletek]