Véghelyi Balázs idézet

Részeggé tettél. Egyedül aludtam ma: elvonókúrán. [Részletek]

Felhőn alszunk minden éjjel, suhanunk az álom-széllel, nap, hold, minden csillag tudja: eggyé vált a kettőnk útja. [Részletek]

Szavak, elvek és hit - lehullnak rólunk, mint a falevelek. [Részletek]

Beszél az emberről, ahogy az ember beszél. [Részletek]

Egyedül az ember nem lehet szabad, csak magányos. [Részletek]

Híres az legyen, ki nagy, s ne az nagy, ki híres! [Részletek]

A művészet ugyanolyan szükséglete szellemünknek és jellemünknek, mint a testnek a kenyér, léleknek a szerelem. [Részletek]

A pénz nem él, de mi emberek úgy teszünk, mintha élne. Mintha egy biológiai lény lenne, amely növekszik, fejlődési ütemet diktál, parancsol. És mi, az emberek, miközben ezt a... [Részletek]

Egyszerű matematika: az emberek vagy segítenek, vagy hátráltatnak. [Részletek]

Mindenki a maga módján álmodja meg az életét. [Részletek]

Lehullott a szememről a hályog, és tisztultabb szemszögből látom azt a pokolfajzatot, amelynek neve: Asszony! Ó, nők! Asszonyi állatok! (...) Csak azt csodálom, hogy még nem hoztak... [Részletek]

A műalkotás egy szép rezgésnek a megörökítése. Egy lelki mámor feledhetetlenné tevése. [Részletek]

A szerelem a létezés bora. [Részletek]

A feje tetejére állt minden. A rossz a jó helyére telepedett, mi pedig megvakultunk, és már azt sem látjuk, mi a különbség a kettő között. [Részletek]