William Blake idézetek

Egy porszem világot jelent, S egy szál vadvirág az eget, Fogd föl tenyeredben a végtelent, S egy percben élj évezredet. [Részletek]

Egyetlen gondolat betölti a mindenséget. [Részletek]

Együtt összhang s szerelem Lelkeden és lelkemen. Ágaink keverve fenn S gyökereink odalenn. [Részletek]

Ellentétek nélkül nincs haladás. Vonzás és Taszítás, Értelem és Erő, Szeretet és Gyűlölet: ezek kormányozzák az emberi létet. [Részletek]

Ha a bolond következetes maradna a bolondságban: bölcs lenne. [Részletek]

Ha az érzékelés ajtói megtisztulnának, minden úgy tűnne fel az ember előtt, amilyen valójában: Végtelennek. [Részletek]

Ha kétkedünk a Napban s Holdban El is tűnnek s hűlnek nyomban. [Részletek]

Kegyetlenség: emberi szív, Féltékenység: emberi kép, Terror: istenember-alak, Titok: emberi öltözék. [Részletek]

Könnyebb megbocsátani egy ellenségnek, mint megbocsátani egy barátnak. [Részletek]

Madárnak fészek, póknak háló, embernek barátság. [Részletek]

Mindaz, ami ma valóság, azelőtt csak egy lehetetlen álom részét képezte. [Részletek]

Minden éj s napon pedig Lesz, ki búra születik. Minden nappal s éjszakán Lesz, kit sorsa kéjre szán. Lesz, kit sorsa kéjre szán, S lesz, kit örök éjre szán. [Részletek]

Minden kérdésre, amit föl lehet tenni, van válasz. [Részletek]

Mint szörny, kit rejt a felleg: Üvölt kínom. Az éj után esengek, Az éjt hívom. Háttal fordulok keletnek, Hol öröm árja reszket, Mert fénykarmával az ég Agyamba tép. [Részletek]