Christopher Paolini idézet

Amikor megláttam, hogy összerogy, akkor értettem meg, hogy a háború igazi kínszenvedése nem saját sebünk, hanem az, ha látnunk kell, miként sebzik meg azokat, akik drágák nekünk. [Részletek]

Harcolok, ha szükséges, örülök, ha lehet, gyászolok, mikor annak van az ideje, és meghalok, ha kell... de nem hagyom, hogy akaratom ellenére fölhasználjanak. [Részletek]

Az embernek az elméje az utolsó menedéke. [Részletek]

Önmagában az, hogy tisztességes ember vagy, nem biztosítja, hogy helyesen cselekszel. [Részletek]

Tiszteld a múltat; sosem tudhatod, milyen hatással lesz rád! [Részletek]

Ha boldog akarsz lenni, ne gondolkozz azon, ami jönni fog, vagy ami fölött nincs hatalmad; a jelennel foglalkozz, és azokkal a dolgokkal, amelyeken változtathatsz. [Részletek]

Ne felejtsd el, hogy egy bizonyos ponton az ellenségeid a szövetségeseiddé válhatnak. Az élet már csak ilyen. [Részletek]

Aki az utcán "Hát hogy vagy"-gyal állít meg, az vagy panaszkodni akar, vagy dicsekedni. [Részletek]

A bölcs nem úgy elégedett, hogy barát nélkül akarjon meglenni, hanem úgy, hogy meglehessen nélküle. [Részletek]

A tudat valós természete azért nyilvánulhat meg mindenkinél, mert valamennyien rendelkezünk a buddhatermészettel, azaz a képességgel arra, hogy megvilágosodjunk. [Részletek]

Az sem igaz, hogy a nagy fájdalmak elviselhetetlenek... Amit nem lehet elbírni, azok a kis fájdalmak, nem is fájdalmak, külön nem is érezni, csak együtt az egészet. [Részletek]

Átküzdöm magam minden akadályon, míg az ajtó mögé nem érek. Legyőzöm, ami szembeszáll velünk, és akkor végre eljutok hozzád. [Részletek]

Az ember nem él - siet. [Részletek]

Az igazság olyan, mint a nap. Ki lehet zárni egy időre, de attól még az égen marad. [Részletek]