Fecske Csaba idézet

Ki tudja mit visz és mit hoz a holnap semmi sem múlik el egészen, lesz ami volt és lesznek akik valaha voltak. [Részletek]

Sötét van bennem mint a kő belsejében nincs hely a fénynek. [Részletek]

Visszafogom magam, csak az legyen, de az nagyon ami van, elhasználódik, elvásik az ember míg eljut a tündöklő pillanat peremére, a vágyig melynek sötétlő mélyén ott a másik. [Részletek]

A semmi gödreit próbáljuk betömni életünkkel mindig minden átadja helyét valami másnak szeretünk, így vetünk tőrt a halálnak. [Részletek]

Szívemen e nyomorult csillagon eltűnni készül valaki ezüstcsík marad utána csiganyom a magány nem rövidtáv hanem maraton. [Részletek]

Mint gyík a kövön sütkérezik agyamon emléked lustán. [Részletek]

Mindig valami más kerül elő amint a kíváncsiság leporolja a tényeket mást talál bent és mást odakint nem a valóság, a remény tévedett. [Részletek]

Ha a sors fonalai összekuszálódnak, már nem lehet kibogozni őket. [Részletek]

Kócos kis romantika tejfogával a szívembe mart. [Részletek]

Amit én tanítok nektek, az a matematika világának épp csak az előszobája. Ha az ember még azt sem tudja, hogy az hol van, sosem fog tudni bemenni. Természetesen, aki nem akar, nem kell... [Részletek]

A képzelet táplálta meggyőződés sokszor gyötrőbb, mint a bizonyított tény, mert attól meg nem szabadul, abból ki nem gyógyul az ember. [Részletek]

A tetteinknek legyen következménye, különben nincs rend. [Részletek]

A lélek hibái olyanok, mint a sebek a testen: gyógyítsuk bármily gondosan, a forradás mégsem tűnik el, és a seb bármely pillanatban felszakadhat. [Részletek]

Légy erős, öntörvényű és szabad. Ne függj senkitől - tőled függjenek, mert te vagy az erősebb. Ha pedig nem: légy az! [Részletek]