George Gordon Noel Byron idézet

A barátság szerelem, szárnyak nélkül. [Részletek]

Legnagyobb keserűségemre napról napra bölcsebb vagyok. [Részletek]

Gyönyörű az úttalan rengeteg, ujjong lelkem a parton egyedül; egy társaság van, hol nem szenvedek: a mély tenger, hol az ár hegedül. Embert meg nem vetek, de a természethez vagyok hű. [Részletek]

El tudod-e fojtani szenvedélyed hangját, kedves? Minél terhesebb és súlyosabb felhők vonulnak az égen, annál vadabbul tör ki a zivatar. [Részletek]

A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom. [Részletek]

A vallásról nem tudok semmit - legalábbis az előnyeiről. [Részletek]

De bárhogy színlel, épp a bús homály Árulja el, mint a fekete ég A zivatart. Hangot sem ejt a száj. [Részletek]

A démonokat dobokkal elűző bennszülötteket nem értik meg a civilizált népek, akik dudálással próbálják szétoszlatni a dugót. [Részletek]

Hatvan évvel ezelőtt az optimista és a bolond még nem volt azonos értelmű kifejezés. Ebben a tekintetben nagyobb a változás, mint a tudományban és a találmányokban. (Mark Twain) [Részletek]

Nem lenne isteni embergyerekeknél is bevezetni a téli álmot? Igazán élvezet volna eligazgatni egy árvaházat, ha az ember október elsején ágyba dugná az aranyos kicsikéket, és ott... [Részletek]

Hirdetni fogod: te akartad S mindent, mi történt, te akartál S hogy nálam is hatalmasabb vagy S a Halálnál. [Részletek]

Amikor valaki megérti, hogy az élete értelmetlen, vagy az öngyilkosságot választja, vagy az utazást. [Részletek]

Csak ne akarj mindenáron zseni lenni, akkor lehet, hogy egyszer véletlenül az leszel. [Részletek]

Az alkotni tudás kegyelem eredménye, annyi mindennek meg kell hozzá lennie, hogy sikerüljön, izgalomnak és nyugalomnak, belső csendnek és olyan feszítő indulatnak, ami édes is, meg keserű... [Részletek]