George Gordon Noel Byron idézet

A keresztények abban a meggyőződésben égették egymást, hogy az Apostolok is úgy tették volna. [Részletek]

A nő szíve egy rész az égből. [Részletek]

Elfutni vágyom enmagamtól! Messzire vinném átkomat, de sarkon űz egy vad kalandor, a lét-üszök - a Gondolat. [Részletek]

Majd jött a sóhaj mély, heves foka, Lopták mohón egymás tekintetét, Kigyúlt az arc, bár semmi indoka. [Részletek]

De bárhogy színlel, épp a bús homály Árulja el, mint a fekete ég A zivatart. Hangot sem ejt a száj. [Részletek]

Legnagyobb keserűségemre napról napra bölcsebb vagyok. [Részletek]

Ahogy itt jár-kél, szép, miként A csillagtüzes éjszaka. Fénybe árnyat és árnyba fényt Szűr arca, szeme, mosolya; Oly szelíden ragyog felénk, Ahogy a vad nappal soha. [Részletek]

Aki az utcán "Hát hogy vagy"-gyal állít meg, az vagy panaszkodni akar, vagy dicsekedni. [Részletek]

A bölcs nem úgy elégedett, hogy barát nélkül akarjon meglenni, hanem úgy, hogy meglehessen nélküle. [Részletek]

A tudat valós természete azért nyilvánulhat meg mindenkinél, mert valamennyien rendelkezünk a buddhatermészettel, azaz a képességgel arra, hogy megvilágosodjunk. [Részletek]

Az sem igaz, hogy a nagy fájdalmak elviselhetetlenek... Amit nem lehet elbírni, azok a kis fájdalmak, nem is fájdalmak, külön nem is érezni, csak együtt az egészet. [Részletek]

Átküzdöm magam minden akadályon, míg az ajtó mögé nem érek. Legyőzöm, ami szembeszáll velünk, és akkor végre eljutok hozzád. [Részletek]

Az ember nem él - siet. [Részletek]

Az igazság olyan, mint a nap. Ki lehet zárni egy időre, de attól még az égen marad. [Részletek]