George Orwell idézet

A hatalom abban rejlik, hogy az emberi lelkeket darabokra tépjük, s aztán olyan új alakba rakjuk össze, amilyenbe akarjuk. [Részletek]

A válságos pillanatokban az ember sohasem valamilyen külső ellenség, hanem mindig a saját teste ellen harcol. (...) Így van ez, értette meg, minden hősiesnek vagy tragikusnak látszó... [Részletek]

A papírnyomó volt a szoba, s a korall Julia és az ő élete, mintegy örökre belerögzítve a kristálydarab közepébe. [Részletek]

Ha betartja az ember a kisebb szabályokat, megszegheti a nagyokat. [Részletek]

Egyáltalán, honnan tudhatjuk, hogy kettő meg kettő valóban négy? Vagy hogy a nehézségi erő működik? Vagy hogy a múlt megváltoztathatatlan? Ha mind a múlt, mind pedig a külső világ... [Részletek]

Az egész történelem palimpszeszt volt, amelyet annyiszor vakartak tisztára és írtak újra tele, ahányszor csak szükségessé vált. [Részletek]

A legjobb tanár éppen az, ki lassanként feleslegessé teszi magát. [Részletek]

Folyton túlértékelem és alábecsülöm az embereket - és nagyon ritkán tudom egyszerűen csak értékelni őket. [Részletek]

A világegyetem hamvadó tűzön rotyog, mint egy hatalmas fazék gulyás, amelyet négy milliárd éve a tűzhelyen felejtettek. Úgyhogy előbb vagy utóbb már senki nem lesz képes megmondani,... [Részletek]

Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz, s a folyó újra folyni fog, amikor felenged a fagy. [Részletek]

A legnagyobb konfliktus életünkben: ha az ember nem szeretheti azt, akit szeretni akarna. [Részletek]

Sokféle módon távozhatunk. Néhány ember kezet ráz, mások integetnek. Néhányan szeretik a nagy öleléseket. Aztán vannak, akik nem akarnak elmenni, amíg valaki nem mondja nekik: kifelé. [Részletek]

A férfiak hihetetlenül befolyásolhatók, ha nőkről van szó. [Részletek]

Már régen megtanultam, hogy a lehetetlen szót csak a legnagyobb körültekintéssel szabad használni. [Részletek]