George Orwell idézet

A papírnyomó volt a szoba, s a korall Julia és az ő élete, mintegy örökre belerögzítve a kristálydarab közepébe. [Részletek]

Talán nem is annyira azt kívánja az ember, hogy szeressék, inkább azt, hogy megértsék. [Részletek]

Legfélelmetesebb ellenségünk (...) a saját idegrendszerünk. A bennünk lévő feszültség bármelyik pillanatban kész átalakulni valamilyen látható tünetté. [Részletek]

A magány (...) nagyon értékes kincs. Mindenki vágyik egy olyan hely után, ahol időnként egyedül lehet. [Részletek]

Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos. [Részletek]

Amíg nem ébrednek öntudatra, nem fognak fellázadni, s amíg fel nem lázadtak, nem ébredhetnek öntudatra. [Részletek]

Egyáltalán, honnan tudhatjuk, hogy kettő meg kettő valóban négy? Vagy hogy a nehézségi erő működik? Vagy hogy a múlt megváltoztathatatlan? Ha mind a múlt, mind pedig a külső világ... [Részletek]

A csend csak a tevékeny embereket látogatja. [Részletek]

Tudod, ha engem a kútba löknek, még le sem értem a fenekére, de már zuhanás közben azon gondolkodom, hogyan fogok én innen kijutni?! [Részletek]

A félrelépések napjainkban többek között azért váltak annyira gyakorivá, mert társadalmi méretű önbecsülési válságban szenvedünk, és a végsőkig ki vagyunk éhezve arra, hogy... [Részletek]

Csak későn hisszük el azt, mit fáj elhinni. [Részletek]

Lehet, hogy a környezetünket nem irányíthatjuk, de mi határozzuk meg, hogyan gondolkodunk róla. [Részletek]

Egy másodperc alatt fel lehet villantani egy barátságos mosolyt.  Egy perc alatt a mosoly másokra is átragad. Egy óra alatt belefárad a képed. Ha egy napig mosolyogsz, a többiek irigyek... [Részletek]

Lelked - mint az enyém és mindenkié - önvédelemre van állítva. Ahhoz, hogy befogadj valakit, ki kell nyitnod magad. [Részletek]