Jókai Anna idézetek

A szorgalom nem erény, ha a romboló szorgalmas, az ész nem érték, ha a szellem még felelőtlen és a csók sem gyönyörűség, ha nincs már benne a lélek varázsa. [Részletek]

A tanítás-nevelés nem gyurma-játék; vétkes naivitás vagy bűnös agresszió azt képzelni, azt tudom kihozni a gondjaimra bízott fiatalból, amit csak akarok, vagy amit én akarok,... [Részletek]

A teljes reménytelenségnél a reményben-csalatkozás a rettenetesebb. [Részletek]

A tét emelkedett. Aki járja a hágcsót a huzatos létben, nyeresége lesz, ha jobbjával kapaszkodva baljában másokat emelni marad erő, lába pedig senkit nem taszít lejjebb. [Részletek]

A titkok közlése és befogadása mégiscsak a barátság legfelső foka. [Részletek]

A tökéletesség taszító. Különösen, ha másban véljük felfedezni azt. [Részletek]

Abban a világban, ahol most élünk, ahol egyre nehezebb a megélhetés, és ahol annyiféle hatás ér, ott nagyon meg kell dolgozni azért, hogy el tudjuk érni a másik embernek a lelkét. [Részletek]

Abban nem hiszek, hogy bárki életére receptet lehetne adni. Abban hiszek, hogy ha az ember képes arra, hogy elmélyedjen egy kicsit önmagában, akár csak tíz percig vagy negyed óráig, amikor... [Részletek]

Ahonnan jöttünk, az nem rajtunk múlott, ahol megrekedtünk, azt mi formáltuk, ahová hívnak, arra nekünk kell rátalálni. [Részletek]

Aki az orránál tovább lát, az rendszerint használhatatlan, mert az meg éppen, ami közvetlenül az orra előtt van, azt nem veszi észre. [Részletek]

Aki egyszer hibásan lépett, és ezzel a lépéssel magával rántott, még sántává is tett egy vakot, nem állhat föl, nem porolhatja le a nadrágját úgy, hogy a vétleneket a porban hagyja. [Részletek]

Aki magányos, lelket talál ott is, ahol föl sem tételezte. [Részletek]

Aki nem tud és nem is próbál szeretni, az a szeretetet fogadni se képes. [Részletek]

Alig érdemes élni. Alig érdemes. Amikor még gyerek voltam, annyira hittem, hogy én valami különlegeset tudok. Hogy csak rám várnak, hogy engem meghallgassanak, és mindenki el lesz ámulva,... [Részletek]