Kahlil Gibran idézet

Aki megért téged, közelebbi rokonságban van veled, mint bármelyik édestestvéred. [Részletek]

Lelketek gyakran csatatér, melyen az értelem és a mérlegelés vív háborút a szenvedéllyel és az étvággyal. (...) Engedjétek hát lelketekben az értelmet a szenvedély magasába... [Részletek]

Gyakran kölcsönt veszünk fel a jövőnkből, hogy múltunk adósságait fizessük ki vele. [Részletek]

Ha megbánt egy másik ember, elfelejtheted az igazságtalanságát, ám amikor te bántod meg őt, mindig emlékezni fogsz rá. [Részletek]

A szerelem nem ismeri saját mélységét, amíg az elválás órája nem ütött. [Részletek]

Csak saját árnyékodat látod, ha a napnak hátat fordítasz. [Részletek]

Hogyan várhatod, hogy kezedben kinyíljon a virág, ha egy vulkán izzik szívedben? [Részletek]

Én soha életemben nem terveztem törvénytelenséget. Hogyan tervezhetnék ilyesmit, amikor sohasem ismertem a törvényt, és fogalmam sincs, mit ír elő? [Részletek]

Nincs tegnapunk, és nincs holnapunk. Elfelejtjük az időt, elfelejtjük az életet, és békességben vagyunk. [Részletek]

Megtanultam, hogy csak a tények számítanak, és többnyire nincs hitele az ígérgetésnek. Bizalmatlan vagyok; a hízelgő szép szavak leperegnek rólam. A jószándék könyörtelen... [Részletek]

Az élet csöppet sem nevetséges - de el tudják képzelni, milyen lenne, ha nevetés nélkül kellene élni? [Részletek]

Két embernek össze kell csiszolódnia, fel kell ismerniük az együttélés csapdáit, elkerülni azokat, mindenféle módon kedvezni a másiknak, figyelembe venni létezését. [Részletek]

A szilárd kötelességtudat a jellem koronája. [Részletek]

A szeretet fájdalomba torkollik ugyan, de amíg az bekövetkezik, addig gyógyír minden egyéb fájdalomra, védelem az életben elkerülhetetlenül megtörténő tragédiákkal szemben. [Részletek]