Karafiáth Orsolya idézet

A kommunikáció a megtévesztés művészete, mely szinte csak abból áll, hogy magunkat megkülönböztessük a többiektől. Előfordult-e már veled az, hogy úgy mutatkoztál be valakinek, hogy... [Részletek]

Nekem nem kell ajándék Valentin-napra: aki szeret, az úgyis egész évben bizonyítja ezt, már csak azzal is, hogy nem áll odébb: elég nehéz eset vagyok ugyanis. [Részletek]

Igazán nevetséges ez az ajándékozósdi is, ahol egy nagy kalapból kihúzzák a neveket, hogy aztán egy ismeretlennek valami hihetetlenül eredeti meglepetéssel szolgáljanak. [Részletek]

Hiába látszik valaki erősnek és magabiztosnak, attól még könnyen lehet elveszett és zavarodott. És aki elveszett és zavarodott, az kifejleszt magában mindenféle önvédelmi mechanizmust,... [Részletek]

A kagyló tudja jól: a test keret. Ha szétfeszíted, titka szinte semmi. Ha másra vágysz, mélyebbre kell merülni. [Részletek]

Gyűlölte a munkáját, úgy gyűlölte, mint semmi mást a világon. Reggelente ezzel a gyűlölettel ébredt, napközben a másodpercmutatót figyelve ez irányította, és esténként úgy aludt... [Részletek]

Nincsen okozat ok nélkül, a világban semmi nem történhet véletlenül. [Részletek]

Ha nem a meggyőződésed szerint cselekszel, valószínűleg a meggyőződésed nem is valós. [Részletek]

Kedves kedvesével csak azért nem unatkozik, mert mindig önmagukról beszélnek. [Részletek]

Sajnos, álmunkban sem igazságosak, csak őszinték vagyunk. [Részletek]

Az én tartóedényem a saját énem. Létem körvonalai kis kattanásokkal kapcsolódnak össze velem. [Részletek]

A vétek oly ügyetlen, ha remeg: Romlástól félve, magát rontja meg. [Részletek]

Az éjszaka közepén kigondolt terveket sosem a józan ész táplálja. [Részletek]

Ott állt egy szerelem kapujában, ami csakúgy, mint bármely évszak, nem egyik pillanatról a másikra jelent meg az életében, hanem észrevétlenül belopakodott a tudatába a gyanúk és... [Részletek]