Keszei István idézet

Ringó-hullámzó mozdulataid hullámvasútján lebegve szálltam tested gyönyörű csodái fölött. Véred világított az éjszakában. [Részletek]

Életem gordiusi csomóját kicsomózza kibogozza a halál. [Részletek]

A végsőkig kitartani! Mint a végvári vitézek. [Részletek]

Forrás fakad belőlem, hogy méltó legyek szomjatokra. (...) Eresszétek le belém mélyemig hatoló pillantásotok, hogy felhozhassátok értetek fakadó, értetek vérző életem vércseppjeit.... [Részletek]

Én már sohasem fogom róni a meghitt fehérvári járdát, amely úgy ismerte már lépéseim ütemét, mint a szerelmes kedvese szívdobogását. Elsüllyedt sziget mindez. Mint a fuldokló a... [Részletek]

Szegényen élek, de minden pénztől dagadó pénztárcánál nagyobb gazdagságot jelent nekem az emlékek eleven kincstára, amit örökre megőrzök emlékezetemben. [Részletek]

A morzsából is szobrot gyúrhat az emberi remény! [Részletek]

A mi hitünk is csak akkor lesz hiteles és követendő a gyermekeink számára, ha nem csupán hagyománytiszteletből, félelemből, hanem szeretetből gyakoroljuk. Ezt a gyermekeink szavak... [Részletek]

Úgy gondolom, mennyei atyánk azért teremtette az embert, mert nem volt megelégedve a majommal. [Részletek]

Csak az az irigylésre méltó, akinek több jutott a messziről csillogó szépségből és csillogásból. [Részletek]

Hideg télben, az esti szélben A szó megszakad, benned ragad A fenyő színe, a kenyér íze, Az ősök dala, a szíved szava, A szülőföld hív haza. [Részletek]

Mindenki találkozik egyszer élete emberével, de kevesen ismerik fel időben. [Részletek]

A nap egyre járja útját kelettől nyugatig, a hold követi, jön egyik nap a másik után, és cseppet sem törődnek az életekkel, amelyeket sorra elmorzsolnak. [Részletek]

A közösen eltöltött órák nem feltétlenül adódnak össze. Az eltelt idő önmagában még nem jelent semmit. [Részletek]