Liviu Rebreanu idézet

Elég a rosszra akkor gondolni, ha már beteljesedett; minek izgassa az ember magát előre is? [Részletek]

A komolyan megépített ház nem homlokzatával kérkedik. [Részletek]

Félideálokkal nem lehet harcba menni, sem mással megértetni magunkat! [Részletek]

Aki folyton a veszély közvetlen közelében él, az lassan hozzászokik. [Részletek]

Egyetlen paradicsom sem lehet olyan szép, mint az, amit magunk alakítottunk ki lelkünkben. És ami az egyiknek mennyország, a másiknak esetleg pokol. [Részletek]

A parasztnak nem kell sok beszéd, hanem tanács vagy parancs. [Részletek]

Könnyű az étvágyat fölkelteni, de kielégíteni annál nehezebb. [Részletek]

Összetartozik-e két ember? Ezt az összetartozást nem az dönti el, hogy miféle veszedelmes drámákat élnek át, nem is a templomi örök hűség Isten előtt - hanem az, hogy minden viszály... [Részletek]

Csak önmagával nem tud mit kezdeni az ember, és önmagát nem tudja meghódítani. Pedig amit keres, nem kívül van, hanem belül. [Részletek]

A félelem csak a hit fordítottja: ilyenkor nem a jóban hiszünk, hanem a rosszban. [Részletek]

A csalódás a legfájdalmasabb tapasztalat, nemcsak a személy miatt, akiben csalódtunk, hanem főképp azért, mert megsebesült bennünk a tisztelet vágya. [Részletek]

Az dajkamese, hogy a nők akkor gondolják meg magukat, amikor csak kedvük szottyan rá. A nők akkor gondolják meg magukat, amikor szükségük van rá, és kész. [Részletek]

Nagyon sokszor kell földig görnyedni, földig öregedni terhek alatt, és nagyon jól kell ismerni a földet, hogy az ember háta egyenes maradjon. [Részletek]

Mindig emlékezz arra, hogy a mindig és a soha két olyan szó, amit soha ne használj. [Részletek]