magány idézetek

A magány olyan kert, amelyben elszárad a lélek; az itt termő virágoknak nincs illatuk. [Részletek]

A magány olyan, mint a tenger hullámai: váratlanul átcsap rajtad, és elborít, de mire észreveszed, már el is tűnt, és ez ismétlődik újra és újra. [Részletek]

A magány önzés meg hiúság: amikor azok sem értik, amit mondasz, akik szeretnek és akiket viszont, amikor nem érdekli őket, amit mondasz, csak hogy igazat adsz-e nekik; amikor az sem érdekli... [Részletek]

A magány őrjítő és borzasztó és maró kiúttalanságon át vezeti el az embert az egyedüllét békéjéhez. [Részletek]

A magány rendre tanítja a lelket. [Részletek]

A magány sosem szül szerelmet - csak szükséget. [Részletek]

A magány: szent állapot. Nem akkor, ha valaki végleg benne marad, hanem akkor, ha időnként, átmenetileg, megvalósítja. [Részletek]

A magány: szenvedés, sokszorozva végtelennel. [Részletek]

A magány társakat keres, és nem kérdezi, ki a társ. Aki ezt nem tudja, az soha nem volt magányos, csak egyedülálló. [Részletek]

A magány vaskos átok, fullasztó súlya nyom. Kit mindig megtaláltok, egyedül van nagyon. [Részletek]

A magányban élő ember sok olyan csekélységgel foglalkozik, amit más elbocsát a figyelme mellett. [Részletek]

A magányban némán szemlélődőnek megfigyelései elmosódottabbak s mégis élesebbek, mint a társas emberéi, gondolatai súlyosabbak, különösebbek, és mindig van bennük leheletnyi bú.... [Részletek]

A magányban, s ha fáradtak vagyunk, hiába, könnyen prófétának tartja magát az ember. [Részletek]

A magányérzet a magunk vállalása helyén keletkezik. Aki azt mondja magáról, hogy se kutyája, se macskája, és nincsen egyetlen barátja sem, az nem tudja, hogy igazában mindenki egyedül... [Részletek]