Mihai Eminescu idézet

Az a szerelem, amelynek barátság a vége, soha nem volt szerelem. [Részletek]

Látod: a fecske útra kél, hull a sápadt diólevél, deres a szőlő, őszre jár - ó, jössz-e már, ó, jössz-e már? [Részletek]

Akkor, szenvedés, te sajogva-édes, megjelentél hirtelenül utamban... S a halál ádáz gyönyörét fenékig itta ki lelkem. [Részletek]

Elhúzódva mindörökre csöndesen magadba révedj, amíg meddőn mennydörögve évre év jön, évre év megy. [Részletek]

Tündérpompájú éji tájon Felkél az ezüst holdvilág; Összhang a föld, egy édes álom... Jó éjszakát! [Részletek]

S elhagytál! És elszállt véled Szerelmem is, mint az álom, Kék virágom, kék virágom! Mégis szomorú az élet! [Részletek]

Bármi csábít, hajt előre, légy közömbös holtodiglan. [Részletek]

Minap óvatlanul kinyitottam a tévét. Azóta is kamillás vattával borogatom az agyam. [Részletek]

Légy jó hallgató, és ösztönözz másokat is arra, hogy önmagukról beszéljenek! [Részletek]

Az anyaság lehetetlenné tesz bizonyos dolgokat, olyan dolgokat, amelyeket a másik életemben gondolkodás nélkül megtettem volna. (...) Rájöttem, hogy többé-kevésbé az akaratom ellenére,... [Részletek]

A tűz nagyon jó szolga, de igen rossz úr. [Részletek]

Az emberek bűntudata különbözik egymástól. Egyik-másik képes volt egyetlen kézlegyintéssel emberek ezreit elveszejteni, más meg képtelen asszonyt simogatni ugyanazzal a kézzel,... [Részletek]

Felhők, esők, viharok, kedvtelenség - mi van még az ember életében? Ez a négy szó a teljes élet foglalata. [Részletek]

Mindig van olyan, aki marad, és olyan is, aki elmegy. Ez másokkal is így van. Ha senki sem tenne semmit, csak azért, mert fél az elválástól, mi lenne? (...) Embernek lenni azt jelenti, hogy... [Részletek]