Nichita Stanescu idézet

Mondd: ha elkapnálak valamikor és megcsókolnám a talpadat, ugye sántítanál kissé utána, félve, hogy eltaposod csókomat?... [Részletek]

Eljött az ősz, takard be szívem valamivel, egy fa árnyékával, vagy inkább a tieddel. [Részletek]

Nem is emlékszem, miért zokogtál akkor. Épp úgy, ahogy a szomorú alkonyoktól. Talán szerelemtől, szelíd szavamtól. Nem is emlékszem, miért zokogtál akkor. [Részletek]

Az a szerelem, amelynek barátság a vége, soha nem volt szerelem. [Részletek]

Mindenki származik valahonnan. Van egy hely, ahonnan jött. Csak van, aki kevésbé különleges helyről jött, mint mások. [Részletek]

A fény harcosának szüksége van a szerelemre. A szeretet és a gyöngédség éppen olyan elemi szükségletei, mint az evés, az ivás, és a Jó Harc. Ha a harcost nem teszi boldoggá a... [Részletek]

Az emlékeim tesznek emberré. Nélkülük semmi vagyok. Nem több, mint egy állat. [Részletek]

A modern tudományos felfedezések azt bizonyítják, hogy az elterjedt hit, mely szerint a darwinizmusnak köze lenne a tudományhoz, igencsak hibás. A tudományos bizonyítékok teljes mértékben... [Részletek]

Ha a közmondás úgy tartja, te tartsd máshogy! [Részletek]

A nőnek nincs meg a kellő képessége arra, hogy csupán akaratának a megerőltetésével gyökeresen eltörölje annak a képét, aki sokáig lenyűgözte. Egy másikkal kell helyettesítenie.... [Részletek]