Reményik Sándor idézetek

S az Ige alatt meggörnyedt a lélek. Szomorún indult a kapu felé, De onnan visszafordult: "Ó Uram, Egy vágyam, egy utolsó volna még; Egy angyalt, testvér-lelket hagytam itt, Szerettük... [Részletek]

Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj, Hidegen hagy az elhagyott táj, Hogy eltemettük: róla nem tudunk, És mégis mondom néktek: Valamitől mi mindig búcsúzunk. [Részletek]

Szent arcán kín - s örök remény. A zúgó vízbe letekint -, S mosolyog a vad patak dühén. [Részletek]

Szívembe boldog, könnyű, tiszta csend. A szavam gáttalanul száll és cseng. [Részletek]

Talán nem is akarok semmi mást Csak egy multból jövő símogatást. [Részletek]

Te, kit várnak romlottak és szüzek, Jegyese minden lehullott levélnek! S fogadd el tőlem ezt a levelet, Napsugárral írtam és őszi kékkel, És reménnyel és kétségbeeséssel És benne... [Részletek]

Te ne kérdezz, csak menj az utadon, Az agyad bármi kábult, A gyöngeséged, tétovázó vágyad Egy hanggal el ne áruld. [Részletek]

Ti megbecsültök minden rendet, Melyen a béke alapul. De ne halljátok soha többé Isten igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában Ne hallja szülője szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A... [Részletek]

Úgy fáj már minden, minden idebenn: A szó, s a mozdulat, s a csend is fáj, Minden, mi általreszket szívemen, Legyen az ember, muzsika, vagy táj, Úgy fáj már minden, minden idebenn. [Részletek]

Utánam honvággyal tekintenének Az ajtók mind, és mind a pitvarok, Szeretnék mindent, mindent magammal vinni - És mindent itt hagyok. [Részletek]

Van egy barátom, végzetesen más, És végzetesen mégis egy velem, Barátságunkban épp ez a varázs. Én benne élem égig magamat, Ő bennem álmodja magát égig. [Részletek]

Viszontlátásra, - mondom, és megyek. Robognak vonatok és életek - Bennem, legbelül valami remeg. Mert nem tudom, Sohasem tudhatom: Szoríthatom-e még Azt a kezet, amit elengedek. [Részletek]