Reményik Sándor idézetek

Mint keskeny fénysarló, a holdnegyed Mereng a puszta temetők felett. [Részletek]

Mint víz tükrét a fecske szárnya Legyintvén - pár csillogó csöppet Visz magával a magasságba: Úgy szeretném legyintni én is Lélekszárnnyal az életet, S ragadni fel a végtelenbe,... [Részletek]

Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk. (...) A csöndtől, mikor hang zavarta fel, A hangtól, mikor csendbe halkul el, Minden szótól, amit kimond a szánk, Minden mosolytól, mely sugárzott... [Részletek]

Nagy magyar télben picike tüzek, Soh`se volt olyan máglya, Mintha most ez a sok-sok titkos láng Összefogna egy láncba...! Az égig, a csillagos égig érne, És minden idegen rongy benne... [Részletek]

Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák.Tedd a kezedet a szívedre Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog, Ez a finom kis... [Részletek]

Ne várj nagy dolgot életedbe, Kis hópelyhek az örömök, Szitáló, halk szirom-csodák. Rajtuk át Isten szól: jövök. [Részletek]

Nem a mi dolgunk igazságot tenni A mi dolgunk csak: igazabbá lenni. [Részletek]

Nem bírtam, nem mertem és nem akartam A két karomba zárni. Féltettem összhangját a szíveinknek, Féltettem őt az élet vad kezétől, S féltettem kényes, önző magamat. Elengedtem... [Részletek]

Nem ravatalos szűk szobában: Ott fent feküdt, a hegytetőn. Tavaszi szél suhant felette, Nappal a napfény nézegette, Éjjel a csillagok, merőn. [Részletek]

Nevessek a világ Játékai felett, De ez a nevetés Legyen egy ölelés, Amellyel mindenkit Magamhoz ölelek. [Részletek]

Ő nem sok embert szeretett. A szíve mély, de zárt világ volt: Különös kőfallal kerített, Mély futó-árokkal határolt. S hogy őt szeretik: alig hitte: Őt, önmagáért, semmi másért,... [Részletek]

Ó, szavaim, ti halk sebkötések! Ha ügyetlenül tettem föl, mit ér A fehér pólya bús szívek felett? Művészet, tudás, szeretet, mit ér, Ha átizzik a kötésen a vér? - [Részletek]

Ragyogj, ragyogj, Örökkön tiszta kép E lélek vízalatti, mély egén, Én már tudom: csak azt nem vesztem el Amiről sose mondhatom: enyém. [Részletek]

S az erdő semmit sem csinál. E mozdulat elég neki. Ahogy hozzádermedten állok: Alakom` szoborrá teszi. [Részletek]