Simon Márton idézet

Azt várják, hogy beszéljek róla; elkezdem a bőrt tépdesni a számról, de nem értik, hogy ez már az. [Részletek]

Semmi olyat nem keresek, ami létezik. [Részletek]

Mintha egy kihalóban lévő nyelven beszélnénk, egyre kevesebb szó. [Részletek]

Sötétítőn fák árnyéka lebeg és én el vagyok veszve. [Részletek]

Őszinte ne legyél, olyat bárki tud. [Részletek]

Attól, hogy a szemem hozzászokik a sötéthez, én még nem tudok. [Részletek]

Interjú. Csend. - Mit mentene ki egy égő házból? - A lángokat. [Részletek]

Sem a múlt, sem a jelen, sem pedig a jövendőbeli idő nem önmagában lévő... a valóság az ember agyában van. [Részletek]

Két jégkocka voltunk, de a napsütésben elolvadtunk, és most egy és ugyanaz a víztócsa vagyunk. [Részletek]

Vannak másodpercek, egyszerre csak öt vagy hat adódik, amikor az ember hirtelen a teljesen elérhető örök harmónia jelenlétét érzi. Ez nem földi érzés; nem azt mondom, hogy mennyei,... [Részletek]

A házasság: meleg étel, hideg öl. A szerelem a fordítottja. [Részletek]

Testvérem voltál. Láttad a vesztem is. Meztelen arcom. Mint én. Elmúlni most már, vagy elveszni - nem hagyom. Semmilyen kincsért, soha, semmilyen oldalon. Se a felhőkön innen, sem túl. [Részletek]

Ó én, ó élet, kérdések nem szűnő árja. Hitetlenek végtelen özöne, balgáktól nyüzsgő városok! Mi jó ezek közt? Ó én, ó élet! Válasz: Az hogy itt vagy, hogy van élet és... [Részletek]

A szerelemben - éppúgy, mint bármi másban - a legjobb a jó ellensége, és a tökéletesség keresése pusztító. [Részletek]