Simon Márton idézetek

A szerelem elmúlik, a bűntudat soha. [Részletek]

A szeretleken nagyjából azt értem, hogy hiányzol akkor is, ha itt vagy. [Részletek]

Ami két mondatnál hosszabb, az hazugság. [Részletek]

Attól, hogy a szemem hozzászokik a sötéthez, én még nem tudok. [Részletek]

Az élet legfontosabb mondatait fekve mondják. [Részletek]

Azt várják, hogy beszéljek róla; elkezdem a bőrt tépdesni a számról, de nem értik, hogy ez már az. [Részletek]

Csak ilyen távolról mutatom, hogy ne lássam egészen én sem. [Részletek]

Egy értelmetlen tetoválás írásjegyeiről azt hazudni, hogy örök szerelem. [Részletek]

Egyenlők vagyunk. Látod. Ha kivonlak magamból, a semmi marad. [Részletek]

Ha már úgyse lehet több két ember között, mint időről időre egy soha, különböző hangsúlyokkal. [Részletek]

Interjú. Csend. - Mit mentene ki egy égő házból? - A lángokat. [Részletek]

Milyen jó, hogy nem látjuk a korláttól a szakadékot. [Részletek]

Mintha egy kihalóban lévő nyelven beszélnénk, egyre kevesebb szó. [Részletek]

Nem fény, arany árnyék. [Részletek]