Simon Márton idézet

Attól, hogy a szemem hozzászokik a sötéthez, én még nem tudok. [Részletek]

Egyenlők vagyunk. Látod. Ha kivonlak magamból, a semmi marad. [Részletek]

Ami két mondatnál hosszabb, az hazugság. [Részletek]

Csak ilyen távolról mutatom, hogy ne lássam egészen én sem. [Részletek]

A szeretleken nagyjából azt értem, hogy hiányzol akkor is, ha itt vagy. [Részletek]

Interjú. Csend. - Mit mentene ki egy égő házból? - A lángokat. [Részletek]

Azt várják, hogy beszéljek róla; elkezdem a bőrt tépdesni a számról, de nem értik, hogy ez már az. [Részletek]

Azt vetik szemünkre, hogy a materializmus puszta géppé alacsonyítja az embert; s ezt megszégyenítőnek tartják az egész emberiségre nézve. De vajon megtisztelőbb-e az emberiség számára,... [Részletek]

A halál a pihénél is könnyebb, de a kötelesség nehezebb, mint egy hegység. [Részletek]

Te mikoron nevedet keblem mélyébe leírtad, Mit tettél, tudod azt? gránitsziklába acéllal Vágtál életen át múlás nélkűli betűket; Hát én? én nevemet karcoltam volna homokba, Melyet,... [Részletek]

Csak egy szilánkja vagyok annak a tükörnek, amelynek teljes alakját és formáját nem ismerem. Ennek ellenére azzal, ami rendelkezésemre áll, fényt tükrözhetek a világ sötét zugaiba -... [Részletek]

Mindenki egy zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy milyenek a képességei a fára mászáshoz, abban a hitben élheti le az egész életét, hogy hülye. [Részletek]

Úgy érezte, hogy ez az egész - nem valóság. Könyvben olvasta, moziban látta, vagy csak álmodik. [Részletek]

Az önsajnálat olyan, mint gyapjúkardigánt felvenni rekkenő hőségben. [Részletek]