Székely János idézet

Rettegvén, társaim, a csendet, Mely szült és ránk szakad megint, Beszélünk, szüntelen beszélünk, Daráljuk monológjaink, De nincsen lélek, hogy megértsen, Sehol a földön és egen.... [Részletek]

Azt a levegő-tiszta, észrevétlen Nagy boldogságot adtad egykor nékem, Amit nem adhat többé senki sem. [Részletek]

Ami csak voltam és leszek, amit csak kaptam, amit adtam, Amit örültem-fájtam és örültél-fájtál énmiattam, Mindent, ami most elvesz, pedig teljesség volt és élet, Az életed, az... [Részletek]

Van hallgatás, mely sokkal rémesebb, Kiáltóbb és félelmesebb, Mint hogyha lánc sír, vagy ha bomba robban... [Részletek]

Igen, igen, az ismerős világot Úgy hagyjuk el, hogy szívünk meg se retten. Az vonz csupán, mit ködbe vont a kétség, S titokzatossá bűvölt a sötétség - A sejtelmes, az ismeretlen. [Részletek]

Lehetséges, hogy akit én A legvadabb, a legnagyobb Ellenségemnek gondolok, Ölébe vesz, ha meghalok? [Részletek]

Az emberek nem rosszak, és az emberek nem jók. Az emberek: emberek. Élni akarnak, és úgy élnek, ahogy tudnak. [Részletek]

Gőgös napóleoni módra Nézünk kétlábú milliókra, Melyek csak eszközök nekünk, S az érzőkön nevetünk. [Részletek]

Sárga bögre, görbe bögre. [Részletek]

Bárkinek kezdünk el vájkálni a múltjában, találunk valamit. [Részletek]

Hiszek az érzékek hosszú eltompításában az ismeretlen felé, a tudatalattiban élek, gyarló értelmünk elrejti előlünk a végtelent. [Részletek]

Nem a rendszer, a társadalom az oka. A pénz. Erről van szó. Minél finomabb valami, annál több pénzért lehet hozzájutni, s a szíve mélyén mindenki ínyenc. Vagy ellenáll, vagy nem. A... [Részletek]

Nem ismerek reménykeltőbb érzést, mint az ember kétségbevonhatatlan képességét, hogy tudatos erőfeszítéssel felemelje saját életét. [Részletek]

Ha el akarunk érni valamit az életben (...), akkor igyekeznünk kell legyőzni a félelmeinket és kétségeinket, és készen kell állni mindent alávetni azoknak az embereknek, illetve azoknak a... [Részletek]