Sztevanovity Dusán idézetek

Az elveszett játékok életre kelnek és körbe kigyúlnak a fények. [Részletek]

Gondolj rám, ha csillag zuhan földi éjszakán, ha megszakadnak mondatok, ha megszűnik egy gondolat, ha átfestik a múltamat - S ne várj! Gondolj rám, ha elpattan egy húr a zongorán, ha... [Részletek]

Hát itt ez a hely, amit sokszor boldogan elhagynék. És itt ez az élet, amit sokszor nem nagyon értünk még. [Részletek]

Most nem szólnak a csillagok, az árnyékok most túl nagyok, az antennákról víz csorog, felhők, ne sírjatok! [Részletek]

Néha könnyebb lenne elmenekülni, s tiszta fénybe merülni, de a hang, ami hív, de a jel, ami szól, még nem mond semmit, meddig érek, s lesz-e út, hogy visszatérjek. [Részletek]

Voltam én már jöttment, mindenféle szerzet, Az egyik jelző megsebzett, a másik örömet szerzett. Akármilyen nyelven értenek a szentek, Valahogy a végén majdcsak eltemetnek. [Részletek]