Vajda János idézet

Az állatokban is, ha nyár, ha tél, Hozzánk az isten példákkal beszél. [Részletek]

Nem vész el innen semmi, semmi, Csak ami nem bírt megszületni. [Részletek]

Sajgó szegény szív! ím hogy cserbehagy Erőködő, vergődő emberagy! A végtelen világ, az egyetem Hallgat közömbösen, részvéttelen. [Részletek]

A gondolat, hogy e mindenség Nem lesz se több, se kevesebb, S isten se törli azt le végkép, Mi egyszer itten megesett... [Részletek]

Az itélet szól a tornyon: Üt az óra, fönn a horgony; Menni kell - Isten veled. [Részletek]

Hogy van teremtmény, átkozott Ég s földtül, egyedül; Kit Isten, ember elhagyott S hozzátok menekül - [Részletek]

Távol orkán már hörögne; Iszonyú nagyot csattanva Az égbolt ketté hasadna, S hullana a kénkőzápor... Ah pokolkín-képes mámor! És én ezt mind, mind átérzem, Valahányszor rád... [Részletek]

Hónapok óta úgy érzem, álmodom. Minden nap rettegek, hogy egyszer eljön az ébredés. [Részletek]

- Buta vagyok én, Karak? - Nem vagy buta, csak még keveset tudsz. [Részletek]

A tengerbe vissza-visszatérő vizek "belehalnak" a tengerbe. Valójában azonban nem szűnnek meg - csupán hazatalálnak. E "paradoxon" talán legszebb és legmegvilágítóbb képe, hasonlata a... [Részletek]

Egy folyamatot nem lehet úgy megérteni, hogy megállítjuk. A megértésnek együtt kell haladnia a folyamattal, részévé kell válnia. [Részletek]

Az öntömjénezés szokott büntetése közmegvetés. Aki magának tetszik, mindenki másnál visszatetszik. [Részletek]

Ha a világ holnap itt lesz, Várni fogok én is rád, ha az égbolt holnap ott lesz, teljesül a kívánság. [Részletek]

A vasmacska a földhöz szegez, de a bizalom... a bizalom oda repít, ahová csak akarod... [Részletek]