Victor Hugo idézetek

- Aztán miért ragaszkodik olyan nagyon az élethez? - Ó, ezer okom van rá! - Miféle okok, ha szabad kérdeznem? - Hogy mifélék? Hát a levegő, az ég, a reggel, az este, a holdvilág, a... [Részletek]

A bagolynak semmi keresnivalója a pacsirta fészkében. [Részletek]

A balsors ijesztő gyorsan bánik el velünk. Olyan súlyos, hogy azt hinnénk, lassan mozog. Tévedés. Az ember azt hinné a hóról: hideg, tehát dermedt, mint a tél, fehér, tehát mozdulatlan,... [Részletek]

A barátság nem más, mint testvéri viszony férfi és nő között. Két lélek közel jut egymáshoz, de nem olvad össze: akár két ujj egy kézen. Ez a barátság. [Részletek]

A bűn létezik. Mindenki tűri, és mindenki csinálja. Senki sem mentes bűneinek férgétől. Csak ezekről beszélek. Nem viszketünk-e valamennyien? Isten is ott vakaródzik, ahol az ördög... [Részletek]

A civilizáció mindenütt teokráciával kezdődik, és demokráciával végződik. [Részletek]

A csalódás íja komor erővel röpíti az embert a valóság felé. [Részletek]

A fa törzse mindig változatlan marad, de a lomb szeszélyesen burjánzik rajta. [Részletek]

A fájdalom faggat. Nincs az a bíró, aki olyan aprólékos, mint az önmagával perbe szálló lelkiismeret. [Részletek]

A farkasok juhokká váltak. Lelki tusák közepette történnek ilyen átalakulások. Megesik, hogy tigrisek nyalják a keresztet. Ha feltárul a komor kapu, nehéz hinni, de nem hinni:... [Részletek]

A feledés átírt pergamen. Történik valami, és az elmosódott írásjegyek kiütnek az ámult emlékezés vonalközein. [Részletek]

A felhő mögött, mely ránk veti árnyékát, ott a csillag, mely ránk veti fényét. [Részletek]

A félszemű sokkal tökéletlenebb a vaknál, mert tudja, hogy mije hiányzik. [Részletek]

A fiatalságnak több tisztelettel tartozunk, mint az öregségnek. [Részletek]