Ákos idézetek

Nem tűntem el, Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel. De kinyílt lassan a szem, Most is rád ragyog, Könny reszket benne, Mert látom, hogy vak vagyok. [Részletek]

Nézd, Fakó ez a kép, De bennem szép, Ugyanúgy, mint rég. Bennem a fénykép, Benned a Fény képe ég, Mindig ég. [Részletek]

Nincsen más, csak a hit és a dac, A tiéd csak az marad, amit másoknak adsz. [Részletek]

Ó, az illatodban ülve várok egész nap Hogy szádban hozd el éltető vizemet Itt vagy velem, ahogy írom ezt a sort Ahogy szemedhez ér, én ott vagyok veled. [Részletek]

Ócska kis közhely, Gyönyörű törvény, Hogy a szerelem örvény. [Részletek]

Oh, bárcsak érinthetnél! Ne kérd, hogy: lassan a testtel! Ne súgd, hogy: most ne siesd el! Oh, bárcsak érinthetném! [Részletek]

Pajkos csöndemen ősrobaj távoli zaja zizeg át, Élet  Halál közös himnuszát  hallom  minden sóhajodban majd ha robban (...) de most még nem tudod, mert most még titok. [Részletek]

Pont ez a baj veled: Van eszed, de nem él a szíved, Nem vagy ugyan beteg, De a bogyókat szeded. Az emberek utálják, Amit nem értenek, Ravaszkodnod, látod, Nem érte meg. [Részletek]

Reményt kaptam csak az útra, Én, az örök átutazó Azt, hogy minden bűnöm megbocsátható. [Részletek]

Reszket a föld, ha hozzám ér Egy-egy békés gondolat, Amit nekem küldesz el, Amiben magad is benne vagy. [Részletek]

Reszket az idő a tornyok fölött. Ártatlan vágyam még ünnepel. [Részletek]

Sebzett vagyok, És könyörtelen, A világ egyre csak Pöröl velem. De Te megláttad, Hogy kábultan Bámultalak, És felragyogott a Nap. [Részletek]

Sietni kéne, testvér, Szeretni, lenni, élni, A halállal nem békélni meg. [Részletek]

Síromban párnám vagy, Vess ágyat. Lefekszem. [Részletek]