Fecske Csaba idézetek

Nézek utánad mint a becsukott ajtó elrejt a hátad. [Részletek]

Sötét van bennem mint a kő belsejében nincs hely a fénynek. [Részletek]

Szavakat hizlalok a panaszkodáshoz haldokló tüzek füstjébe kapaszkodom a szél kabátujjába felkapom árnyékomat hogy a világban ha nem is lehet rend legyen ahogy leoltom a lámpát mintha a... [Részletek]

Szemem elárvult égboltjára karcolod hiányod jelét. [Részletek]

Szívemen e nyomorult csillagon eltűnni készül valaki ezüstcsík marad utána csiganyom a magány nem rövidtáv hanem maraton. [Részletek]

Te nem én vagyok én nem te vagy két hiány pótolja egymást. [Részletek]

Üres vagyok súlytalan mint a pusztába kiáltott szó nem bír felkelni bennem a nap a megmaradt szikrányi fényt szemében menekíti a szívem mögül felröppenő madár. [Részletek]

Vajon hova visz az álom talán túlnan a halálon ami fontos e világon szívetekben megtalálom. [Részletek]

Visszafogom magam, csak az legyen, de az nagyon ami van, elhasználódik, elvásik az ember míg eljut a tündöklő pillanat peremére, a vágyig melynek sötétlő mélyén ott a másik. [Részletek]