George Gordon Noel Byron idézetek

Gyönyörű az úttalan rengeteg, ujjong lelkem a parton egyedül; egy társaság van, hol nem szenvedek: a mély tenger, hol az ár hegedül. Embert meg nem vetek, de a természethez vagyok hű. [Részletek]

Körül vagyok véve lelkészekkel és metodistákkal, de mint látni fogod, nem árasztottak el mániájukkal. [Részletek]

Legnagyobb keserűségemre napról napra bölcsebb vagyok. [Részletek]

Majd jött a sóhaj mély, heves foka, Lopták mohón egymás tekintetét, Kigyúlt az arc, bár semmi indoka. [Részletek]

Mi a hazugság, végre is? Igazság, mely álarcot hord. [Részletek]

Mi más lenne az öröm, mint örömet szerezni? [Részletek]

Minden szektában vannak bolondok, és szélhámosok; miért higgyek rejtélyekben, amit senki nem ért, csak azért, mert olyan emberek írták, akik az őrületet választották inspirációként,... [Részletek]

Nem hiszek semelyik vallásban sem. Semmi közöm nem lesz az erkölcstelenségetekhez: elég nyomorultak vagyunk ebben az életben is, mindenféle más életen való abszurd spekuláció nélkül is. [Részletek]