Käbi Laretei idézet

Ha elveszünk valamit, azt mindig valakitől vesszük el, és nem ajándékba kapjuk a sorstól. [Részletek]

Úgy élünk, hogy tudjuk, nem nyújthatjuk ki a kezünket valami után úgy, hogy közben nem eresztjük el azt, ami benne van. [Részletek]

Soha nem éreztem még azelőtt, hogy az ember a házasságban is ilyen nyomasztóan magányos lehet. [Részletek]

Hűnek lenni egyszerűen lehetetlen, ha ez alatt a folyamatos közelséget, melegséget és néma összetartozást értjük. Minden emberben sok egyéni vonás van, és ami egyéni és oszthatatlan,... [Részletek]

Milyen szomorú volna, ha kiderülne, hogy minden inspiráció, minden látomás csak illúzió és önámítás. Hogyan lehetne folytatni a keresést, ha a cél elérését egyszer s mindenkorra... [Részletek]

A rossz lelkiismeret lényegében a saját lelkünkhöz szól, az együttérzésnek viszont a másik ember a tárgya, vagyis megszabadít a rossz lelkiismerettől. [Részletek]

A nagy örömhöz, az egyensúly kedvéért, hozzátartozik az éppolyan nagy kétségbeesés is. [Részletek]

Boldogok, akiknek a füle meghallja a holtak beszédét. [Részletek]

Van úgy, hogy egyetlen őrült tetten múlik az egész élet. [Részletek]

Hiszem, hogy mindenben van valami jó, ezért úgy gondolom, ha nem kellene elhagynom a legjobb barátaimat, akkor nem szerezhetnék újakat. Új barátok szerzése pedig messze a legnagyobb... [Részletek]

Néha azok a legveszélyesebbek, akik a legjobban szeretik az embert. [Részletek]

Ezeregyéj forog át agyadon, úgy húnynak-gyúlnak a csillagai, ahogy téged álmodik valaki. [Részletek]

Inkább hajlok az őszinteségre még akkor is, ha nagyon fáj. [Részletek]

Az anya tisztelete mindenek fölött áll. Megszült téged, szenvedett, hogy élhess, ezért örökké hálával tartozol neki, függetlenül attól, hogy mit tett veled későbbi életed során. [Részletek]