Kemény István idézet

A múlt, ha nem múltnak nevelték, kamaszkorától csak bosszút áll. [Részletek]

Egy szép napon, mikor egy régi fénykép, egy fél pár kesztyű vagy más kacat miatt, nem is tudom, de a régi önmagammal szembesültem már megint, hogy milyen buta voltam, és szívtelen, és... [Részletek]

Amíg élek, úton leszek: használni akarom a szívemet. A fejemben szólal majd meg, ha csengetsz, édes hazám, szerettelek. [Részletek]

Mivel az utak felejtenek, időnként végig kell menni rajtuk. [Részletek]

Kétszer kettő az négy. Ha sosem mondod el - elfelejtik. Ha túl sokszor mondod: nem hiszik el. [Részletek]

De én az életet túlságosan szeretem ahhoz, hogy úgy lássam amilyen szegény a maga ócska, röhejes realitásában. [Részletek]

Az ember él, s csak annyit tud Istenről, mint egy távoli, nagyon hatalmas uralkodóról, akit tisztelni tartozik ugyan, de nincsen hozzá személyes köze. Egy napon megismerkedik Vele. A mi... [Részletek]

Ha férfiakról van szó, miért borul sötétség az agyunkra, amikor épp ilyenkor igyekszünk világosan látni? [Részletek]

Korszerű önvédelmi fegyver vállról indítható rándítás. [Részletek]

Az érzelmek, akár az öröm, akár a szomorúság, a szeretet vagy a büszkeség annyira mélyről fakadnak, és olyan élesen, hogy végül ott maradunk meztelenül, védtelenül. [Részletek]

Annyiszor játszottam a boldogot, most végre boldog lehetnék, nyugtalanul figyelem magamat, vajon mi hiányzik még, (...) s a boldogot csak játszani lehet, és az élethez ennyi is elég, az... [Részletek]

Néha a sebhelyek tesznek minket azzá, akik vagyunk. [Részletek]

Ne menetelj a menetelőkkel! Ne állj be semmiféle csoportba! Csak tulajdon vércsoportodhoz tartozzál! (...) A Föld kihunytáig, a csillagok ellobbanásáig, a világok végezetéig. [Részletek]