Nadányi Zoltán idézet

Hogy volt tovább, nem is tudom. Egyszer csak elmúlt az egész. Kiszállt belőlem az a láz, az a vad, gyilkos rettegés. [Részletek]

A kezedet már nem adod, a szádat nem adod és a ruhámon nem hagyod az édes illatod. [Részletek]

Minden egyes könnycseppel, mit Hullatunk, Kevesebb lesz, folyton fogy a Bánatunk; S minden egyes szálló sóhaj Visz belőle valamit... - Hej, az idő, hej, az idő Tűrni lassan megtanít,... [Részletek]

Csókolj meg és szeress jobban és csókolva és szeretve végy öledbe és kezedbe, gyógyuljak meg illatodban. [Részletek]

Néha, néha nézz magadba, Állj meg egy-egy pillanatra, És gondold meg, hova mégy. Te, ki fennen jársz fejeddel, Büszke ember, ne feledd el: Esendő vagy, mint a légy. [Részletek]

Mintha csöndes éjjel Sziporkázó fénnyel, lengő lángsörénnyel Sistergő üstökös tör az égi boltra, Mindent felriasztva, csillagfényt kioltva, Úgy rontasz szívembe, Hódítva s ott... [Részletek]

Mi van tebenned és bennem mi van, Mi minket úgy vonz és úgy széttaszit? Miért keressük mohón, lázasan Egymás ajkát és egymás kínjait? [Részletek]

A közvélemény gyenge zsarnok a magunk véleményéhez hasonlítva. [Részletek]

Még a leglassúbb is, ha célját nem téveszti szem elől, szaporábban halad, mint az, aki céltalan bolyong. [Részletek]

Hiszem, hogy a világban létezik a jó, amelyet így vagy úgy áraszt magából a szerető Isten. De hiszek egy másik erőben is, amely éppen olyan valós, mint az Isten, akihez egész életemben... [Részletek]

Az életben, ha sikert akarunk elérni, mindent jó előre ki kell számítani. [Részletek]

Mindig marad valami, amit szerethetünk. Ha ezt nem tanuljuk meg, nem tanultunk soha semmit. [Részletek]

A sors mostoha, nem adhatjuk fel soha, minden, mi bennünk él, maga a csoda. [Részletek]

Fura világ ez, gondoltam, hogy két ember ugyanazt a dolgot pont fordítva látja. [Részletek]