Nadányi Zoltán idézet

A kezedet már nem adod, a szádat nem adod és a ruhámon nem hagyod az édes illatod. [Részletek]

Csak az a sok emlék ne volna! Miktől nyugodnunk nem lehet... Mik Őt mindig elénk idézik... És felszakítják a sebet... [Részletek]

Néha, néha nézz magadba, Állj meg egy-egy pillanatra, És gondold meg, hova mégy. Te, ki fennen jársz fejeddel, Büszke ember, ne feledd el: Esendő vagy, mint a légy. [Részletek]

Csak ez a csontot csavaró és véremet faló pokoli kín, csak ez maradt. Ez még tőled való. [Részletek]

Minden egyes könnycseppel, mit Hullatunk, Kevesebb lesz, folyton fogy a Bánatunk; S minden egyes szálló sóhaj Visz belőle valamit... - Hej, az idő, hej, az idő Tűrni lassan megtanít,... [Részletek]

Mi van tebenned és bennem mi van, Mi minket úgy vonz és úgy széttaszit? Miért keressük mohón, lázasan Egymás ajkát és egymás kínjait? [Részletek]

Csak nézek és találgatom, hol az én kedvesem. Álomban, ébren egyre csak keresem, keresem. [Részletek]

Amint megfogalmazunk valamit, már körül is határoltuk. És minden kerítés szűk. A felbukkanó eldönthetetlen problémák kibújnak alóla. [Részletek]

Könnyebb s talán kellemesebb is meghalni azért az asszonyért, akit szeretünk, mint élni érte. [Részletek]

A szeretetvágy mélyen a természetünkben gyökerezik. Az elszigeteltség sorvasztóan hat az emberi lélekre. Ezért tartják sokan a magánzárkát a legkegyetlenebb büntetésnek. Emberlétünk... [Részletek]

A fény szeretet nélkül keménnyé és dogmatikussá tesz minket. Csoda, ami körülöttünk történik, ha szeretni kezdjük a környezetünket és a többi embert, olyannak, amilyen. [Részletek]

A boldogság megszerezhető, és el is veszíthető. [Részletek]

Azért mondom, hogy meg kell ismerni, akit szeretek, mert úgy kell szeretnem, ahogy a másik akarja, hogy szeressem. Különben én mondhatom, hogy szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek,... [Részletek]

Van, amikor megmentünk egy állatot, és nem is sejtjük, hogy ezzel önmagunkat mentettük meg. [Részletek]