Szabó Magda idézetek

Ha egy poharat becsomagolnak, ráírják, törékeny. De az ember törékeny voltára senki sem figyel. [Részletek]

Ha egyszer nem leszünk, nem szabad megőrizned se bútort, se semmit. Oszd szét, ajándékozd el a tárgyakat. Mindent... Nem akarom, hogy hátranézz. Nézz előre! Azt akarom, hogy nevess. Hogy... [Részletek]

Ha én most meghalok, akkor engem voltaképpen megölnek. Nem úgy, hogy rám fognak valami fegyvert, hanem úgy, hogy nem segítenek, olyan órában, mikor segítségemre kellene sietnie... [Részletek]

Ha kérek valamit, és megadja, szöveg nélkül tegye, különben hiába adott. [Részletek]

Ha meg akarsz tartani valakit magadnak - ereszd el! Szabadság nélkül nincs semmi. [Részletek]

Ha még egyszer az életemben lenne egy igazi, régi, álmatlan éjszakám, összekeresgélném a szavakat, amelyek úgy kiestek a napjaimból, ahogy a szakadt fonálról leperegnek a gyöngyök.... [Részletek]

Ha sokat kívánnak valakitől, és nem nézik el neki, ami hiányossága van, azt mutatja, hogy jó lélekkel vannak hozzá. [Részletek]

Hajolj felém, tanulj meg engem, próbáld meghallani csepp hangomat, hogy rám ismerj, ne légy olyan magad, olyan tökéletesen egymagad, ha egyszer neveden szólítalak a föld alatt, s feléd... [Részletek]

Hiába ugornám. E szűk szerelem rácsát el sose rontom. Meg-megmutatom fogamat tefeléd, ki elálltad tág horizontom. [Részletek]

Hiszek a szenvedély létjogosultságában (...), s bármilyen szívesen vonják is kétségbe, abban is, hogy bizonyos emberek bizonyos érzései évtizedekig, esetleg holtukig megőrzik... [Részletek]

Hogy ismerkedik meg az ember valakivel, akit egész életében ismert, csak hát úgy látszik: mégsem? [Részletek]

Igyál. Köszöntsd magad felé a bort, amely ezen az órán átsegít, s figyelj. A távolban lovak: már tépdesik zablájukat, jövendő tévedéseid. [Részletek]

Ismerj mértéket és alázatot! [Részletek]

Isten általában nem figyel ránk, ha kérünk valamit, de amitől félünk, mindig megadja. [Részletek]