William Shakespeare idézetek

Bölcs atya, ki saját gyermekére ráismer. [Részletek]

Bolond a szerelmes, oly fövő agyú S ábrázó képzetű, hogy olyat is lát, Mit józan ész felfogni képtelen. [Részletek]

Bolond, ki nőtlenséget esküszik, S az is bolond, ki állja esküjét. [Részletek]

Bűn erősíti a bűn műveit. [Részletek]

Bűvös teremtés! Hogyha belepusztul A lelkem, akkor is szeretlek! És ha Nem szeretlek, a káosz visszatér. [Részletek]

Crispián sohsem vesz el Eme naptól világ végezteig; De sőt ránk emlékeznek általa, Nehányunkra, e kis testvér csapatra: Mert a ki vérit ontja ma velem, Testvérem lesz: bármily alantsorú. [Részletek]

Csudálatos, hogy gyakran az őrültség eltalálja, mit az értelem s józan ész nem bírna oly szerencsésen megoldani. [Részletek]

Csúf bár a nő és buta, mint a kos, Nem árthat többet, mint ha szép s okos. [Részletek]

De erre egy csillag táncra perdült, s az alatt születtem én. [Részletek]

De légy nyugodt: ha az a zord parancs Engem könyörtelenül sírba ránt, Ebben a könyvben lesz még némi rang, És veled marad emlékem gyanánt. [Részletek]

De megtanultam s áll a lecke: méreg A gyógyszer is szépséged betegének. [Részletek]

Dögvész mindkét családra. Ők tettek engem férgek ételévé. [Részletek]

E koponyának egykor nyelve volt, szépen tudott dalolni; s hogy vágja földhöz e pimasz, mintha Káin állkapcája volna, ki az első gyilkosságot elkövette. Egy államférfi agya is lehetett,... [Részletek]

E veszett világban aranyos Kezű gonoszság félretol jogot, S a vétek árán gyakran megveszi Magát a törvényt: de nem úgy van ott fenn: Ott nincs kibúvó; a tény ott igaz Mivoltaként áll,... [Részletek]