Váci Mihály idézetek

Naponkint elbukom magammal küzdve, gyönge vagyok s hatalmas: legyőzöm önmagam és vétkezem, - a bűntudat szívemben hideg kardvas. Pálcát török magam fölött és szánom, felmentem magam... [Részletek]

Ne hagyj magamra - félek, attól, mi véled együtt élve - múlt már, s még jobban attól, ami jönne tenélküled, ha másfelé indulnál. [Részletek]

Nem elég a célt látni, járható útja kell! Nem elég útra kelni, az úton menni kell! Egyedül is! Elsőnek, elöl indulni el! [Részletek]

Nem elég álmodozni! Egy nagy-nagy álom kell! Nem elég megérezni, de felismerni kell, Nem elég sejteni, hogy milyen kor jön el, Jövőnket - tudni kell! [Részletek]

Nem elég elindulni, de mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer! [Részletek]

Nem elég jóra vágyni: a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell! A jószándék kevés! Több kell - az értelem! Mit ér a hűvös ész?! Több kell - az... [Részletek]

Nem hangzik messze, de könnyebben ér el a szívünk mélyére a halk beszéd: [Részletek]

Nem szerelem ez már, - könyörgés: - engedd, hogy magam visszaadjam, hisz mindazt, mi lehettem volna, - bár elrontottam - Tőled kaptam. [Részletek]

Ó, minden voltam én, amire a lélek fényes! és engedelmesen letérdeltem a test minden ítéletéhez. Mindenre felragyogtam, ami fókuszaimat pásztázva kereste, a sejtések szétszórt sugarait... [Részletek]

Olyan csönd van így nélküled, hogy szinte hallani, amit még utoljára akartál mondani. [Részletek]

Ordítanék utánad, de hiába: oly néma vagyok, béna, mint az állat, és mint a kő, mely megütött, s utána ha belerúgsz, még felvérzi a lábad. [Részletek]

Osztani magad: - hogy így sokasodjál; kicsikhez hajolni: - hogy így magasodjál; hallgatni őket, hogy tudd a világot; róluk beszélni, ha szólsz a világhoz. Széjjel szóródni - eső a... [Részletek]

Sokan kiáltoznak, s ha arra vágytok hogy hallatsszon hangotok, ti ne úgy legyetek hallhatóvá, hogy a lármán túlharsogjatok: - hajoljatok közel az emberek arcához, s közelről, halkan... [Részletek]

Szállj hát velem egy rezdülésű szárnycsapással. Hullongó tollak voltunk egyedül, - szárnyak lettünk egymással. [Részletek]