Vörösmarty Mihály idézetek

A föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon... [Részletek]

A gyülöletnél jobb a tett, Kezdjünk egy újabb életet. Legyen minden magyar utód Különb ember, mint apja volt. [Részletek]

A hangya futkos, apró léptei Alig mutatnak járást, és halad... [Részletek]

A jellemvonások ügyes megválogatásával és találó felnagyításával minden emberi lény gondolkodásmódját és természetét olyannak rajzolhatjuk, mintha az csupa riasztó ellentétből... [Részletek]

A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek. [Részletek]

A reménység elhagyott, Csak te vagy hű, csak te vagy társ, Szűnhetetlen gyötrelem, Tél a szívnek, tél az észnek, Kétségbeejtő szerelem, Csak te nem hagysz, s mint sötét por, ... [Részletek]

A sötétben szikra is világít, Jó reményem, el ne hagyj. [Részletek]

A szerelmes Csillagot hordoz szemében: Annak nincs sötét s homály, Bár bolyongjon éj felében, Kedvesére rátalál. [Részletek]

A természet örök könyvét forgatni ne szünjél, Benne az istennek képe leírva vagyon. [Részletek]

Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. [Részletek]

Ah, a szív is úgy nyilik meg, Mint sötétben a szemek. Boldogságban zárva tartja Rózsaszínü ajtaját, Az örömnek gazdag árja, Hogy ne fojtsa el lakát; Búban, kínban, szenvedésben... [Részletek]

Ah nem tudlak elkerűlni, Mert szivemben vagy; S szép, mint hajnal szép világa, De - kegyetlen vagy. [Részletek]

Álmodjál örömet, s ha fölébredtél, ne csalódjál, És ha: csalódásod szebb öröm anyja legyen. [Részletek]

Álom, álom, édes álom! Altass engem, légy halálom, Légy halála életemnek S élte haldokló szivemnek. [Részletek]