Johann Wolfgang von Goethe idézetek

Az ember azt, mit át nem érez, Otromba gúnyba fojtja csak, Mi jó és szép, azon kacag, Mit meg nem ért: leszólja dohogva. [Részletek]

Az ember csak a magafajtával tud együtt élni, olykor még azzal sem; mert nehéz elviselni azt, ha a másik pont olyan, mint ő. [Részletek]

Az ember csak az öröm és a bánat által tud meg bármit magáról és a végzetéről: megtanulja, mit kell tenni és mit kell elkerülni. [Részletek]

Az ember életét sokan érezték csak álomnak, és jártomban-keltemben bennem is mindig itt ez az érzés. Korlátokat látok, amelyek útját állják az ember tevékeny és kutató erőinek,... [Részletek]

Az ember sündörög, eped, marad, s csapdába csalják észrevétlen; öröme nő, aztán keserű lében fürdik. [Részletek]

Az emberek a legjobb akarat és igyekezet mellett sem tudják kiismerni egymást; ehhez hozzájárul még a rosszakarat is, ami mindent elferdít. [Részletek]

Az emberek ritkán érnek el sikert abban, amit nem szívesen csinálnak. [Részletek]

Az emberélet nagyszerűt igér: mily szép a nappal, és mily nagy az éj! S mi, bár becéznek édeni hatalmak, alig örvendünk a királyi napnak: zavaros harcba sodródik az ember most magával,... [Részletek]

Az embernek valakinek kell lennie - mondotta -, hogy valamit csináljon. Dante nagynak rémlik nekünk, de századok műveltsége van hátunk mögött; a Rotschild-ház gazdag, de több mint egy... [Részletek]

Az empirikus erkölcsi világ legnagyobbrészt rosszindulatból és irigységből áll. [Részletek]

Az eszmében élni annyit jelent, mint a lehetetlennel úgy bánni, mintha lehetséges lenne. [Részletek]

Az idő maga az elemek egyike. [Részletek]

Az igazi tanítvány megtanulja, hogy a megismert dolgokból kifejtse az ismeretleneket, és megközelítse a mestert. [Részletek]

Az igazság hasonlatos az istenséghez; nem közvetlen jelenik meg, hanem nyilatkozásaiból kell kitalálnunk. [Részletek]