Kántor János Kurszán idézet

Izzó gondolat - szívemhez közelítem s így neked adom. [Részletek]

A felkavart por ha majd szemedbe téved, nem a szél hibás. [Részletek]

Nyugtatom kezem rajtad s szívem oly zajt csap, akár egy malom. [Részletek]

A másik ember tudom, az is én vagyok. Ha jó, ha rossz is. [Részletek]

Sirály sikoltoz s kövek, ameddig ellátsz: lelki otthonunk. [Részletek]

Figyelmessége a szükséges megbánás magasabb foka. [Részletek]

Gyöngyöket szórtál, halk, égető gyöngyöket: pergő könnyeid. [Részletek]

Csak ott vagyok gyöngéd, ahol tudják, hogy nem vagyok gyönge. [Részletek]

Néha a korlát olyan gyenge, hogy csak hozzá kell érni, és máris leomlik. [Részletek]

Ahhoz, hogy elérjünk valamit ebben a világban, az szükséges, hogy megtegyük, amit tennünk lehet, tennünk kell és tennünk illik. [Részletek]

A vallások semmivel sem inkább örök érvényűek, mint a nemzetek. Egy vallásnak - bármelyiknek - van születése, ifjúkora, öregkora és halála. [Részletek]

Mindig a jóval azonosítod magad, az erkölcsös viselkedéssel, és elhatárolod magad az erkölcstelen tettektől - annak ellenére, hogy csinálod őket. Így alakul ki a képmutatás. [Részletek]

Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. Meghatározott tárgykörben mozgó olvasás haszonnal jár, az ide-oda kapkodás csak szórakoztat. Aki el akarja érni... [Részletek]

Homokba kell írni a szót, ami annyira fáj. Hagyni kell, hadd vigye a szél. Homokba írni a bűnt, amivel megbántott más, Mielőtt megjegyezhetnéd. [Részletek]