Keszei István idézetek

Kormányok lemondanak. De én nem mondok le a magyar mondatról. [Részletek]

Közelharc. Írógépfegyverkattogás. Leadok egy sorozatot: robbanó, lőporfüstös, őrült, de pontos képek, metaforák sorozatát. Szívenlövöm a papírt. Főbelövöm a nagyfejű földi... [Részletek]

Légy só! Adj ízt az íztelennek! [Részletek]

Lényem a szél fújja: lapoz az Isten ujja, minden betűm és pontom boldogan beleborzong az Ő lélegzetébe. [Részletek]

Meghaltál, hogy bennem élj. [Részletek]

Mert örvényben éltem, örvénybe dobjatok: morajló mélyére temessetek! [Részletek]

Micsoda viharzó Keresztút húzódik a feldúlt levegőben! Jézus-arcú, csapzott madarak vijjognak, sírnak eltűnőben. [Részletek]

Miközben gyakoroltam a bűnt, néha a jót is elkövettem. [Részletek]

Milyen lehetett legbelül, a méh várában egyedül? Szüléssel szétlőtt menedék! Szétrobbant meleg fedezék! [Részletek]

Minden sóvárog, ami él. [Részletek]

Mindenki akkor hal meg, ha már nincs szükség rá. [Részletek]

Mindent összegyűjtök belőled. Csak testedből lett puszta por. Izzó bensőmben éned minden része teljes lényeddé összeforr. [Részletek]

Mindent valaminek az éhe hajt. [Részletek]

Mindentől elvadultan Isten ölébe hulltam. [Részletek]