Madách Imre idézetek

Nem adhatok mást, csak mi lényegem. [Részletek]

Nem az idő halad: mi változunk, Egy század, egy nap szinte egyre megy. Ne félj, betöltöd célodat te is, Csak azt ne hidd, hogy e sártestbe van Szorítva az ember egyénisége. [Részletek]

Nemes, de terhes önlábunkon állni. [Részletek]

No, ládd, e nép, mely közt már senki nem hisz, Ami csodás, hogyan kapkodja mégis. [Részletek]

Óh, nő, mi szűk, mi gyarló látköröd. S a büszke férfit épp ez vonzza hozzád. [Részletek]

Örüljünk, okosabb világ van, Örüljünk, hogy mi élünk abban. [Részletek]

Pár ezredév gúláidat elássa. [Részletek]

Szabadon bűn és erény közt Választhatni, mily nagy eszme, S tudni mégis, hogy felettünk Pajzsul áll Isten kegyelme. Tégy bátran hát... [Részletek]

Szerelmi vallomásainkban, dalainkban oly óriásikat mondunk, hogy ha a megszokás el nem koptatta volna őket, valóban nőink kénytelenek lennének szemünkbe kacagni. [Részletek]

Te csak virág légy, drága csecsebecs, Haszontalan, de szép, s ez érdeme. [Részletek]

Tragédiának nézed? nézd legott Komédiának, s múlattatni fog. [Részletek]

Zúgva nyargal a szél, hordja a havat, Mindenekre tiszta fénypalástot ad. Egyiránt borít el bércet, völgyeket, Tán az egyenlőség tart ma ünnepet. Ünnep van valóban, ím a büszke vár... [Részletek]

Zúgva nyargal a szél, hordja a havat,Mindenekre tiszta fénypalástot ad.Egyiránt borít el bércet, völgyeket,Tán az egyenlőség tart ma ünnepet.Ünnep van valóban, ím a büszke várDús... [Részletek]